Kérdések, hozzászólások, levelek...
utolsó frissítés: 2012. január 20.

Ha úgy gondolod valamire nem kapod meg a választ az oldalon a böngészgetésed során, vagy egyszerűen csak érdekel valami, írj a fórumba, vagy kérdezd meg az info@hatvaniszabolcs.hu címen!


"Amikor Jackót látom /Michael Jackson - szerk./, mindig Te jutsz az eszembe, mert Ő olyan mint TE vagy, a Földünket akarta megóvni..." (Dóra, 2011.01.04.)


FÖLD és ÉG - A TERMÉSZET HANGJAI. Multimédiás Szintetizátor-koncert a Paksi VMK Színháztermében, 2008.04.22-én.
Kedves Szabolcs!
Tegnap (kedden) este egyike voltam a több száz nézőnek a Föld és Ég című előadáson. Fantasztikus élmény volt, s ezzel még visszafogott voltam:-)) Lenyügöző volt a zene, csodálatosak voltak a képek, s ami még nagyon tetszett, az az összefogás, ahogy ennyi ember közreműködésével létrehozták ezt a produkciót. Sajnálom, hogy csak egyszer lehettünk résztvevői ennek az előadásnak, bár reménykedem benne, hogy lesz valamilyen folytatása.:-))
Gratulálok a zenéhez, s az előadáshoz, csodaszép élményt adott nekem!
Üdvözlettel
Gyuricza Ágnes

Tisztelt Hatvani Szabolcs!
Tegnap volt szerencsém látni a Föld és Ég c. hatalmas sikerű koncetjét. Ezúton szeretnék Önnek gratulálni, lenyűgöző volt mindenki számára a látvány és hang egyaránt. Szeretném megkérdezni, hogy az előadás anyaga elérhető lesz-e valahol, illetve tervezi-e ennek a koncertnek az újbóli előadását, mert sokan lemaradtak róla.
Köszönettel:
Tinnyei Gabriella

Kedves  Tanár Úr,  Művész Úr!
Engedje meg hogy  gratuláljak  a "Föld és Ég" A Természet hangjai c. koncertjéhez. Sikerült Édesanyjának is  gratulálnom, hogy ilyen csodálatos  fia  van. Nagyon tetszett amikor  bemutatta Édesanyját, hogy milyen sokat köszönhet Neki.
Balatonkenesén lakom és kisunokám meghívására  érkeztem Paksra és az Ő kérésére mentem el a koncertre.
Hát olyan élménybe volt részem amit soha nem fogok elfelejteni, és ezt Önnek köszönhetem. Egyszerüen gyönyörü és csodálatos  volt.
Mégegyszer  gratulálok és maradok tisztelettel:
Pacherné Erika

Szabolcs!
Gratulálok a tegnapi estéhez, köszi azt a két órát. Egy életre szóló emlék marad!!! Azt mondják 100 emberből 1 tehetséges zseni születik, hát Te az vagy! Köszönjük!
Margó, Zoli

Szia!
Szeretnék gratulálni a műsorhoz amit a VMK-ba előadtatok.
Ilyen még nem volt Pakson és úgy gondolom, hogy egy új színvilágot vittél az itteni zenei életbe, amihez csak gratulálni tudok neked.
Nagyon szép volt tőled amikor édesanyádat bemutattad, büszke lehetsz igazán rá. És forditva!
Lányom mesélte, hogy milyen lesz ,de ezt nézni kell, mert szavakban nem lehet elmondani, az élményt!
Remélem sokáig Paks büszkesége lehetsz és még sok ilyen előadáson tapsolhatom "fájdalmasra" a tenyerem.
Sok sikert kivánok neked a munkádhoz! Legyen szép napod.
Szia,
Tóthné Nyul Ida


-Hogyan születik meg benned egy-egy zenei téma? Mindig az a végeredmény amit elképzelsz, vagy egészen más dolgok is születnek?
...Ez érdekes kérdés, mert sokat lehetne erről mesélni. Nem zenei témákban, és dallamokban gondolkodom, hanem mindig hangulatokban. Ezek emlékképek a Világból, az életemből, érzéseimről, képzeletemből. Amikor leülök a hangszer elé, már tudom milyen "dal" fog születni, de azt nem milyen zenei téma, milyen szolmizációs motívum szólal majd meg. A hangok sorban jönnek, úgy ahogy az adott hangszín kívánja, egyik a másik után. Nem elemzem és elmélkedek előre sem összahangzattanilag sem formatanilag az újszülötteken. Nincsenek rossz és férredobott vagy félbenhagyott dalaim. Mindegyik eljut valahova és bármeilyik felépül.
Ézért a végeredmény nem más sosem mint amit képzeltem, de nekem is érdekes, milyen eszközökkel szólaltatom meg. Mindig máshogy közelítem meg magát a hangszert is, magát a hangot is amit előállítok -mert minden esetben egy hang előállításával, kézbevételével kezdődik a munka- így sosem lesz sablon amit csinálok. Éppen ezért mindig más, de mélyen ugyanaz, azaz én magam.


-Miért nem tartod gépzenének amit Te csinálsz, hiszen szinte semmi sem természetes, minden gépiesnek tünik?
...hogy mitöl lesz egy zene gépzene? Az a fő kérdés, a hangszer van-e alárendelve a zenésznek, vagy egy ember a technikának. Nekem a "gép" mint olyan csak segédeszköz abban, hogy megvalósítsam amit elképzelek, és nem én segítek neki működni. A zenéimben a "gépeknek" kétféle funkciójuk van:
1. Elektromos úton elöállítok egy hullámformát amit áteresztek úgynevezett szűrőkőn és variálok mindent amit fizikálisan lehet egy hangon. Kétség kívűl, ami születik "gép"-hang lesz, de mint eszköz került a munkába a "gép".
2. A hangfelvételeket készítem digitálisan, amihez szükséges a "gép"
Ilyen formában (mivel minden egyes részletét a hangzásnak saját elképzelések és nem kész sablonok összevagdosása, esetleg géppel, programmal, softwerrel) nem sok összefüggést látok a gépzenék és a saját zenéim között. Mindarról nem is beszélve, hogy számtalan akusztikus hangszer is belekerül az én "gépezetem"-be  és elsődlegesen zongorista vagyok, nem gépész :-)


"Neked sok barátod van? Olyan bármikor, bárhol, mindig és örökre... fajtára gondolok!"
A válasz nagyon egyszerű. Nincs sok. De aki van az már hosszú évek óta az. Pontosan tudom kire számíthatok (akikből mindig volt körülöttem), és szinte csak az igazán jó barátaimat engedem magamhoz igazán közel, de Velük ki is tartunk egymás mellett! Ha számszerűleg kellene leírnom, akkor azt mondhatom egy igazán jó barátom van. Vele oviba, általánosba is együtt jártam, középiskolás korunkban barátkoztunk össze igazán és annak ellenére is, hogy ritkábban találkozunk, nem csorbul a barátság, sőt...! (Szabó Balázs írása a "Főoldal" alján olvasható.)  Aztán van több ember, akikre mindig is számíthattam. Ők általában nálam jóval idősebb emberek, akik szakmailag vagy emberileg segítettek és eközben lettünk barátok. És van nagyon sok fiatal haverom, cimborám, akik a volt tanítványaim és haveri köreik, kik idő közben kinőttek a suliból...


Lenne 1 kérdésem a honlap tulajdonosához -írja Wendy a fórumban- MENNYIRE TARTOD MAGAD LOKÁL-PATRIÓTÁNAK? Mennyire ragaszkodsz a környezetedhez, a városodhoz, az utcákhoz, a terekhez, az épületekhez, a helyi emberekhez? Mennyire tudsz mindettől elszakadni? És egyáltalán akarsz-e? Mennyire mozdulsz el ill. ki Bonyhádról?! És ha megteszed, akkor milyen célból? Lokálpatrióta?
...Hm ...Ragaszkodom. Mindenhez és mindenkihez. Bonyhádhoz is! De ugyanennyire Budapesthez, Pécshez is! Vagy kelet-magyarország kis településéhez, Mándokhoz, ahol életem utolsó részében három évig éltem. De azt hiszem a inkább a Földhöz! Bárhol jól érezném magam, és minden helyzetbe beilleszkedem. Talán a Holdat vagy a Marsot nehezen szoknám meg, de azt is elviselném -és ki is próbálnám! Amikor a Kanári szigeteken éltem, eszem ágában sem volt bármi olyasmit érezni, hogy nem otthon vagyok. Amikor elmentem is csak olyan érzésem volt, mint amikor itthon egy olyan boltba megyek be, amelyikben még nem jártam; meg kell találnom azokat a polcokat amin az van amit keresek... Emberek vettek körük, és ott is csobogott a víz és sütött a nap... Semmi különöset vagy furcsát nem éreztem benne. Az igaz, hogy mindenben, mindennel a harmóniám keresem, és ha épp olyanom van, haza jövök. Itthon az van! Amúgy annak idején a döntő ok, hogy hazaköltöztem az volt, hogy tanévkezdés előtt hazatelefonáltam és hallottam, hogy szegény gyerekek tanár nélkül maradtak, mert aki ígéretet tett, nem vállalta mégsem el helyettem, mivel neki nem volt karrier faluban tanítani. Szóval akkor mégis fontosabbak voltak a gyerekek, és személy szerint néhány kifejezetten. Akkor Ők voltak a "családom" és lelkiismeret furdalásom lett volna, ha tanévkezdésre nem jövök haza. 2 napom volt erre. Ott hagytam mindent. De el tudok Bonyhádtól szakadni, de haza, mindig is Bonyhádra jövök majd. És innen röppenek majd újra messze. Ez valahogy így TERMÉSZETes. Nekem sosincs honvágyam, de mégis itthon a legédesebb a levegő, legfinomabb az ivóvíz.... Kötődöm bármihez és bárkihez amit tapasztaltam, ismerek. Bonyhádhoz, Budapesthez, de ugyanennyire Pécshez is. Utcákhoz, terekhez épületekhez, bárhol amerre jártam már. Érdekes, ha egyszer valamihez kötődöm, az nem múlik el. Ha pl. ismerős helyre megyek vissza (bárhol a világban) szeretek ugyanazokra a helyekre ellátogatni, mert mindegyikhez fűződik valami kellemes emlék. És ezzel együtt valami mélyről jövő fájdalom is. Nagyon-nagyon rosszul viselem az elmúlást. Nagy csatákat vívok az idővel! Ugyanis képtelen vagyok beosztani, mert egyszerűen nem fogok végezni a dolgaimmal még akkor sem, ha 80 évig ugyanígy fogok pörögni. Egy pillanatra sem áll le az agyam, és én sem. Éppen ezért az alvás az amit a legrosszabbul viselek (napi 2-5 órát erőszakolok ki magamból) és a második helyen az evés van. Ha ezeket mellőzhetnénk, máris 6 órával több időnk lenne gondolkodni? És én is azt vallom: "aki sokat alszik, keveset él!".


Egy levél a "VIZUÁLIS - HANGOK" c. koncert DVD kapcsán:
"Nagyon örülök, hogy szépsikerű koncertet láthattam megint Tőled. Elfogult vagyok a zenéddel, az most is jól "esett"! Amit viszont külön értékelek a törekvés a színpadi látvány, kiegészítő és mondanivalót a hangulatot fokozó elemeivel. A diaporámás vetítés, valamint az animáció telitalálat. Jó az, hogy a teret is megmozgattad a gyerekekkel. Az egyértelműen látszik, hogy kicsi volt a tér, az intézmény méreteiből no meg az adott környezetből adódóan. Ez egy kicsit zavart. A mondanivalódat tisztelem és köszönöm. Az ember olyan lény, hogy egyre kevésbé hallja és érzi meg, hogy a jövő és a fejlődés célja nem a technikai élettér, -mint gazdasági cél - kell legyen hanem a környezetünk és az Élhető Élet megmaradása.
Szia könyvpista"


Sehol nem említed milyen hangszereket használsz. Ez szándékos?
-Valójában ebben volt némi szándékosság is, másrészről pedig kicsit száraznak tartanám technikákról írni, bár tudom, hogy van akiket ez (is) érdekel. Így hát a legfőbb hangszereket felsorolom és kicsit bemutatom, amelyekkel dolgozom (persze ezen kívül számtalan hangszer felhasználásra került a lemezek készítése során).
Első komolyabb stúdióhangszerként '93-'97 között (Erdőzsongás, Egy kiállítás képei, Állatok farsangja) Roland JV-modult, és bővítőkártyáit, alaphangszíneit használtam.
A TERMÉSZET, BOLYGÓK lemezeken "alapból", már nem használtam a hangszíneket -hiszen azok már nem "Instrumentális" hanem "szintetizátor" muzsikák-, de JV-modult szintetizáltam. A legfontosabbak azért felismerhetők. Így a "Víz-hangszíne", amely a Vízi Zene szinte minden számban (Hullámok, Motorcsónak, Tavaszi szél) csobog vagy pattog, vagy a fő dallamot, játssza az "Analog sequence" hangszín, LFO-szűrőn vágva és multi-tap effektel, valamint reverb-bel vastagítva. Ez volt a kedvenc hangszínem. Valamint az egyéb SWEEP és PAD hangszínek, melyekhez főként KORG POLYSIX-et használtam.
A Bolygók-nál már jelentősebb szerepet kaptak az analóg hangszerek. A legtöbb időt a frekvenciavágásokkal, effektezéssel, és a jobb-bal panoráma beállításaival, a szekvenciák,  loop-ok elkészítésével töltöttem. Leggyakrabban MOOG Modular V-öt ARP2600-at vagy CS80-as analóg hangszereket használtam.
A Szaturnusz c. dalban a CS80 egyik alaphangszínéből a Flying Sequence-ből indulva keveredtem el egy nagyon egyedi hangzás felé.
A Millennium élő-koncerteken kizárólag egy veterán, egyszerű Korg analóg hangszert a DW-8000-t (melyen elkészítettem a korábban említett és használt összes hangszint) és akusztikus zongorát használtam.
A Bolygóktól kezdve a legfőbb hangszerek az FM7-es analóg szoftver-szintivel kiegészítve a fent említettek maradtak. Igazán megkedveltem a DW-8000-et, de a "Horizont"-on hallható remixeknél ugyanakkor sok más Korg és Roland analóg és digitális hangszert böngésztem végig. Lopva megjelenik a B4 orgona hangja is, bár ez annyira átütő, hogy mindig csínján bánok vele. Ami azonban teljesen új és jelentős hangszerként jelenik meg a zenéimben azóta az a  "SymSynth" szoftverszinti lett, mellyel minden korábbinál keményebb hangszíneket tudtam előállítani, így pl. a motorcsónak remixében hallható alapokat. Néhány esetben a VA-76-os VariPhrase-ével és a D-beam mozgásérzékelő kontrollerével eljátszogattam, de az igazi az analóg kezelés maradt!
Itt érdemes megemlítenem a gitárt is, amelyhez korábban KORG, majd Roland VG88-ast használtunk.
A SymSynth szinti szimulátor és az ezzel előállított hangok kaptak nagyon nagy szerepet az ELEMENTS c. albumomon is, pl. a Slowly Dance c. dalban. De hangszínileg minden korábbi hangszer mellett megjelenik a YAMAHA Groovebox, és a ROLAND XV5080 modul, mely minden tulajdonságával kiegészíti a hangszínpalettát, mint hang és ritmusbank, effekt, és mint mintavevő lejátszó is.
A Modulokat, szoftver-szintiket egy Aftertouch-os masterkeyboard-dal hajtom, a hangfelvételeket közvetlen wav-ban készítem, digitális 48.000 Hz 24-bit felbontással, 2000 óta nem jellemzően használok arpeggiatort, hanem zongorajátékkal játszok fel minden szekvenciát.
Az utómunka rengeteg hangsúlyt kap! A szupersztereó dolby surround effektezés, térbeli elhelyezkedés, valamint a mastering veszi el a legtöbb időt a munkálatokból.
Mindezek ellenére én azt vallom, hogy nem határozhatja meg a technika a zenét és a végleges hangképet! Az ötlet kell látszódjon a hangok mögül, nem a technika!


Egy levél a HORIZONT c. lemez kapcsán:
"...nagyon szeretem a Cd-det. A mai napig sokat hallgatom. Felfrissül  tőle a lelkem, s nagyon hatásos ha el-el szomorodok, -szinte vígasztal, eltereli a gondolataimat, egy új világ felé repít, ami szép, szebb, és végtelenül nyugodt! Köszönöm ezt az alkotónak!!!!! Sok számnál jutnak eszembe vers idézetek is... Szinte minden számhoz szeretnék írni majd valami észrevételt, megélt dolgot! Egy levélbe nem is fog beleférni, hisz rövid a fél óra, de amit tudok, azt ma leírok.

A CD-n nincs olyan szám, amit nem szeretnék, de persze nekem is vannak kifejezet kedvenceim, amik különösen kedvesek számomra.
Ilyen:
- Mindenen túl
- Csillagok, csillagok
- Plútó
- Noé bárkája
és a 2 fő, amiknek az átélése miatt vettem fel Veled még az év elején a kapcsolatot:
- Requiem
- Neptunusz

Millennium III-IV:
-Megnyugtat. Árasztja a két ellentétet: nyugalmat de a szomorúságot is - attól függ, hogy az embernek éppen milyen a lelki állapota, vagy, hogy milyen a hangulata amikor hallgatja. Volt, hogy egy fárasztó nap után "csak" hallgattam - teljesen elsimította a lelkemben a minden aznapi nehézségeket,- megnyugtatott! Nem gondoltam semmire, csak átjárt a zene. -Talán úgy tudnám jellemezni, hogy olyan volt a lelkemnek, mint amilyen a testnek  egy borzasztó kellemetlen meleg nyári nap után egy kellemes alig langyos fürdőt vesz az ember s utána nagyon jó és kellemes érzés a testnek.- valahogy így frissítette a lelkemet is! De volt, hogy szomorúságot  éreztem belőle. De itt nem olyan szomorúságra gondolok, ami annyira rossz, hogy ki kell kapcsoljam -ez inkább az én "belső énem" - "belső szomorúságom" jött elő.
Egyszer ez a vers jutott róla eszembe:
" Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak, én és valak
alaki aki mégis, mégis elkísér,
akármeddig megyek
valaki, akit mégsem ismerek

S van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen, mégis fáj nekem:
Valaki egyszer majd elémbe lép,
és megfogja két tévelygő kezem,
lecsókolja két könnyező szemem....
Valaki majd az életembe lép,
aki százszor több, mint az életem.
Van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen, mégis fáj nekem...."
( Wass Albert: Magányosság erdejében)

Millennium V
Eszembe jutott ehhez is egy vers- a címe a" Mai nap"
" A mai nap különleges nap.
Ez a nap a Tiéd.
A tegnap már kicsúszott a kezedből,
és már nem kaphat más tartalmat,
mint amit adtál neki.
A holnapra semmi biztosítékot nem kaptál.
De a mai nap a tiéd!
Ez az amiben biztos lehetsz.
Azzal töltheted meg amivel akarod
hát élj vele.
Ma örömet szerezhetsz valakinek,
ma segíthetsz egy másiknak.
Ma élhetsz!
A mai nap jelentős nap, a mai nap a tied!"
( ismeretlen)

Millennium VI:
...ennél első hallásra az egész magyarság jutott eszembe, a népünk s az a sok minden amin már keresztül ment (történelem)

Mindenen túl:
Nagyon szeretem. Egy nagyon szép szerelmi vallomás. Szolidan de mégis tele érzelemmel s mindent elmondóan rejti benne az érzelmeket, a szerelmet. Az ének is nagyon szép benne. Egyszóval úgy jó ahogy van! Mikor először hallottam -olyan kép villant be, hogy ez egy- beteljesült szerelem mégis mintha lenne benne valami akadály. Mert érzem benne a vágyakozást is. Bár van egy örök mottóm:
" Meg kell tanulnunk az után vágyakozni, ami a Miénk!"
Milyen igaz!!!

Csillagok, csillagok:
Milyen érdekes! Gyerekkorom óta elkísér. Nagyon szerettem már gyerekkoromban is. Sokszor voltam népdal éneklő versenyen s én csak a csillagok, csillagokkal voltam hajlandó fellépni.

Lebegés:
Dinamika - életszeretet - természet. Szinte gondolatban az ember lelke szárnyra kell. Repül. Szabad és békés! A természet rajzolódik ki előttem- ami a legjobban sugározza a szabadságot. Nekem ilyen az erdő.
" A természet gyöngéden beoltotta az emberbe az élet szeretetét, az állatok szeretetét, az ember szeretetét, az igazság szeretetét....."  ( Tatiosz)

Most sajna mennem kell. Még van mit írnom. Most csak körvonalakban írtam ezeket. Százszor többet tudnék. Biztos, hogy nagyon sok számnál belőlem teljesen mást hozott ki mint amikre te gondolhattál, de nem baj- sőt! Ez a jó benne! Hisz másképp látjuk mindannyian a világot!
2006. július.


Egy másik levél:
"Érdekes emberke vagy, de nem meglepő! Kell a világnak az ilyen lélek is, csak az a baj, hogy kevés van belőlük! Ennek a zenének nincs "dalszövege", mégis ezernyi nyelven szólal meg, ezernyi mondanivalója van sok mindent hoz elő az ember "rejtet" érzéseiből -És ami tény, hogy véleményem szerint telis-tele van érzelemmel, ami rendkívül fontos a mai rohanó, és egyre jobban érzelmektől mentes világunkban...
...Február 10 körül bekapcsoltam a Tv-t, hogy valami menjen. Pont a Völgység tv ment. -közben csináltam a dolgomat, -valami zene ment benne, igazán nem figyeltem oda, de eltelt egy kis idő és azt vettem észre, hogy járok a távírányítóhoz és hangosítgatom és amin meglepődtem, hogy hosszú idő óta ez az első zene, ami nem idegesít, sőt éreztem, hogy az aznapi sok feszültség, hogy oszlik szét bennem. Akkor figyeltem fel, hogy mi is ez, s a Te karácsonyi koncertfilmed ment. A "Plútó" című számnál be is tettem 1 kazettát a videóba s onnan fel is vettem.
Eltelt pár nap s úgy éreztem, be kell tegyem a kazettát, mert akkor még nem tudtam megmondani mi, de valami megfogott a zenédben, s úgy éreztem bennem motoszkál. Rendkívüli módon megfogott a "Neptunusz" című szám. Becsuktam a szemem s engedtem, hogy a lelkemig eljusson a zene. Én személy szerint egy "túlvilági" távoli világot láttam benne, láttam magam előtt egy egészen más világot -lehet, hogy furcsán hangzik, de láttam magam előtt, ahogy ragyogó fehér szárnyakkal angyalok repkednek egy túlvilági világ és a világűr között, ahonnan árad a Béke, a Nyugalom. Ez a szám olyan békét és nyugalmat sugároz, amit szinte a mai világunkban nem vagy csak nagyon ritkán lelhetünk meg, na meg a Harmóniát! Én remélem, hogy a lelkedben is ilyen nagy harmóniát tudtál teremteni, mint ami ebben a zenében érezhető!!!
A másik az a "Requiem" volt. Mikor először hallottam, nem tudtam milyen alkalomból íródott. Én az életemet láttam benne -az elején a nyugalmat, szeretettet, a szép életemet, aztán ahogy erősödtek a hangzások, az ütemek, átéltem a követő zaklatott időszakomat. Teljes zokogást váltott ki belőlem. Úgy éreztem mintha az én érzéseimet írták volna meg zenébe foglalva.
Utána mikor újra megnéztem a felvételt (vagyis akkor először, mert addig csak hallgattam, nem néztem), ott láttam, hogy ez annak a szörnyű amerikai tragédiának állít emléket. Látod!, el se kell mond a hallgatóságnak miről szól-mert annyira a lelkünkig szól a zene ritmusa, mondanivalója, hogy szinte eggyé válunk vele, s érezzük miről szól!
Mindig valami eszembe jut, míg hallgatom a zenéket, s sokszor indít el bennem különböző gondolatokat, amin átrágom magam! Talán olyan nekem most a Te zenéd, mintha GYÓGYÍTANA! Pár dolgot másképp látok. Sokat hallgatom a számaidat, -arra is jó, hogy arra az időre elfelejtem a bánatomat, lekötöm a gondolataimat, áthalad rajtam a zene, megnyílik egy másik világ ajtaja számomra, ahol el tudok időzni, gondolkodni rajta! Mint ahogy írtam, gyógyítja a lelkemet!
A "Plútó" hallgatása közben az élet szeretetet érzem, szinte kiáltja, hogy jó élni, bár vannak néha bukások, ellentétek, de erősebb az életösztön. Tele van energiával! Meg hogy "élj a mának".Egy ősi szanszkrit mondás jutott eszembe:
"...a tegnap csupán álom,
a holnap nem több, mint látomás.
Minden nap a boldogság álma,
minden holnap csak remény csillogása.
Vigyázz ezért, hogy mit kezdesz a máddal!"
K.né Zsu 2006. Február 20.


Szevasz Szabi!
Alig másfél perc alatt rendkívül nagy csodálója lettem a zenédnek! Nem tudom, hogy van-e rá lehetőség, hogy "hazatérj", de meg kéne próbálnod leszervezni egy bonyhádi koncertet, ha lenne hozzá kedved. Két néző biztosan lenne ;)

...Helló ismét... Újra itt vagyok! Most, hogy sikerült teljesen átrágnom magam a honlapodon, észrevettem egy fájó hiányosságot. Mégpedig a következőt: a lemezek áráról nem tudni semmit. Márpedig egy korlátozott anyagi forrásokkal rendelkező diák számára ez nagyon fontos lenne. Ugyanis az Erdőzsongás c. albumot megrendelném... Várom már a húsvétot, mert Hugid azt monda, akkor tudnék személyesen is találkozni Veled! Húsvétra fel!
Üdvözlettel: Zoli -"Royaleblue"

Szia Zoli!
...Jó hírem van, az ERDŐZSONGÁS decemberben ismét kiadásra került. Minden lemez (amennyiben a honpon rendeled meg) 2000Ft-ba kerül. Bolti ára 2800 Ft. (jelenleg Bonyhádon egyik lemez sem kapható)
Január 11-én megjelent az első koncertfilm is, melyről bővebben olvashatsz a Friss rovatban. A DVD ára 3200 Ft.
A koncertről: Éveken át Bonyhádon tartottam a koncertjeim zömét. Ez azt jelenti, hogy évente 1, max 2 koncertet. Mivel nem kis koncertekről volt sosem szó, így egy-egy felkészülés a közreműködőknek 3-4 hónapot, nekem kb. 6 hónapot vesz igénybe.
Az utolsó fellépésünk Bonyhádon 2007 augusztusában volt, nem tudom mikor lesz legközelebb. De állunk minden komoly meghívásnak és megrendelésnek elébe!
Amit viszont el tudok Neked mondani, a 2005 decemberi Mándoki koncertre szülővárosomból, Bonyhádról is érkeztek! Nem is egy - két ember!
Üdvözlettel:
Hatvani Szabolcs


"Örömmel olvasom, hogy újra hozzá lehet jutni néhány lemezedhez! (Még több is várható?) Mi volt az oka, hogy sokáig nem lehetett? Irtad, hogy sokminden megváltozott a lemezeken. Konkrétan mik ezek? Miért fontos ez? Mi van az új (2004-es) anyaggal, amely demói letölthetők voltak?"
A TERMÉSZET esetében mindig is úgy terveztem, hogy a bemutatkozónak tervezett és legyártott boritókat idővel lecserélem. Mivel aktualitását vesztette a támogatók sora is, igy egy sem került az új borítóra. Hangyál János ajánlása a hátoldalról eltünt, és áttekinthetőbb TRACK-lista olvasható azon a helyen ahol régen egy kép volt rólam. Most az sincs.
  
Vizi Zene - hátsó                                             Vizi Zene -új hátsó
A belső borító is alaposan megváltozott, de ez legyen titok addig amig ki nem nyitod az új lemezed! :-)


A Horizon-nál a TERMÉSZETtel ellentétben viszont a zenék változtak. Mivel ez az album amúgy is jónéhány régebbi dal újra értelmezett, áthangszerelt változatát is tartalmazza -melynek apropóját az élő koncertek és a tapasztalataink adták-, merészebben bele lehetett nyúlni a dalokba. Az eredeti 20 helyett 22 track található a lemezen, és az összes dal újra lett keverve, és kiegészítve, nagyrésze újra rögzítve is. A korábbi lemez jelentős plusszt kapott az új keverésnek köszönhetően. Nagyobb dinamika, vastagabb hangsávok és szinesebb hang-kép jellemzi ezt a lemezt. Mindez Dolby Surroundban!

Az ERDŐZSONGÁS 9 tétellel, +1 bonus számmal, új borítóval készült el. A ritkán hallott "A szél játéka a vízcseppekkel" és a "Vihar" c. tételek eddig nem hallott formában születtek újjá, és az erdőben sétálni kedvelőknek külön kuriózum lesz "Az edrő" c. majdnem 26 perces "séta"...

I. kiadás                                             II. kiadás

A többi album is hamarosan megrendelhető lesz, természetesen új kiadásban, változtatásokkal.

...hogy miért fontos ez? A korábbi albumok zenei anyagai a koncerteken bebizonyították, hogy megállják a helyüket, viszont én folyton jobbat és többet kívánok kihozni az anyagból. A maximálisat amit rejteget. Talán nem nagyképűség azt mondani, hogy ez most sikerült is!

Az új anyag (Elements 2005) pedig sokáig képlékeny volt.. Bár kész volt, de még pihentettem kicsit. Érlelem... Több mint egy évig csak hallgattam. Majd 2005 decemberében összeállt a "kép".


Az utolsó CD, a "Csendes éj" pedig alig két héttel később, előzetes bejelentés nélkül mindösszesen 150 páldányszámban, sorszámozottan jelent meg. Ez fogja idővel az értékét jelenteni. Később sem kerül kiadásra. Aki figyelmes volt és gyorsan lépett, hozzájuhatott, és még juthat is, mivel néhány példány még van belőle...



"Tudod min lepődtem meg? -ítra üzenetben egy kedves ismerősöm, akivel cseten ismerkedtem meg, majd találkoztunk személyesen is, de zenéről nem esett szó. Utána bukkant csak erre a web-oldalra. -Hogy ennyire szerény vagy:) Mert nézegettem a weblapodat és érdekes, hogy nekem sosem "dicsekedtél", hogy ekkora sztár vagy:)) Milyen érzés, ha ennyien rajonganak az emberért?:))"
-Szóval Te azt vetted le, hogy szerény vagyok? Ezzel a véleménnyel szemben vannak megoszló felszólalások is (ilyent találsz a fórumban is), és én sem teljesen értek egyet vele :-)
Amúgy pedig Neked mit jelent az a szó, hogy sztár? Ha egy kőműves szépen felépít téglákból egy házat, akkor nem ismerik el a munkáját? De! De attól még nem sztár :-)
Én ugyanezt csinálom, hangokból építek zenéket. Ugyanúgy azt csinálom, amit tanultam, a kőműves is amit tanult. Mi lenne a különbség a kettő között? Szerintem semmi. ...Akkor miért lennék másmilyen, mint egy kőműves? :-) Ráadásul én képtelen lennék házat építeni!!!
A rajongás pedig egy falat épít az ember köré (mindkét oldalról), így nem hogy több, de sokkal kevesebb barátom van, mint az egészséges lenne. Az emberek szeretnek rajongani, de ezzel gyakran inkább elzárkóznak az elöl akit tisztelnek valami miatt. Túlságosan magasra emelik, akik emiatt magányosak maradnak, depresszióba esnek. Na persze ez engem nem fenyeget, de sajnos így járt többek között Cserháti Zsuzsa is, az egyetlen magyar énekesnő, vagy beszélhetnék a régi nagy kedvenceimről, (és most maradjunk a magyaroknál) Szécsi Pál, Máté Péter, vagy Ihász Gábor-ról. Ők és a zenéik, máig hatással vannak rám, és fájdalom számomra a nélkülözésük. Viszont a dalaik örökre velünk maradnak :-)


"...érdekes lenne olyan emberek véleményeit is olvasni rólad, akikkel dolgozol, akikkel zenélsz..."
Erre a mondatra a Fórumon bukkantam. Nos Kedves Wendy, már is olvashatsz ilyeneket a Főoldalon a bemutatkozás alatt! Én is gondoltam rá korábban, de elfogultság gyanúja miatt nem kértem erre senkit. ...De mostantól rettegjetek kollégák :-)


Mik azok a zenék, előadók, amelyek konkrétan a kedvenceid, és nagy hatással vannak, voltak Rád?
Sok olyan zeneszerző van akik hangulatvilágukkal rabul ejtenek, minden műfajban, és mindet másért szeretem a legjobban. Vannak olyan zeneszámok, melyek még kiskoromban ivódtak belém és azóta is szeretek, ilyen pl. Mike Oldfield: Arrival c. száma (mely első zenei emlékeim egyike) vagy akár Karthago: Requiem. Gyakorlatilag azok a zenék amik kiskoromban első lenyomatként bennem maradtak, az első olyan emlékek, amelyekkel a "ZENE" mint fogalom tudatosult bennem. Jean Michel Jarre,  Oxygene II -jét először hallva szinte önkívületi állapotba kerültem, mert az annyira más volt mint bármi más. Ez az érzés azóta sem változott. De az ember és a korok változnak, újabb és újabb zenei stílusok születnek, keverednek meglévőkből, és mindegyikben meg lehet találni a legjobbakat, és mindet másért szeretni. Kiskoromban nagyon sok magyar zenét hallottam ezért áll ma is közel hozzám Máté Péter, Ihász Gábor, Demjén Ferenc, vagy zenekarként az Omega, Korál, LGT, Piramis. Legjobban talán az Omega töltötte ki a zenei fantáziailag bennem lévő éhséget. Érdekes és az az autentikus gondolkodás mód amit azok a dalok mutatnak, mind szövegileg, mind dallamilag. Azért is érdekes, mert összességében van szó profi produkcióról, nem szétszedve, zeneileg vagy szakmailag. A Korál vagy az LGT pedig pont azért, mert ott ízekre szedve tökéletes a mű! Kisiskolásként nagyon szerettem az EDDÁt illetve Pataki Attilát. Most legszívesebben pedig Attila helyében szégyellném el magam! Aztán jött sok-sok sallang és mulandó zenekar iránti rajongás, mint minden fiatal életében és megmaradnak belőle az idő múlásával a legfontosabbá dagadtak. Nekem ilyen maradt a Queen - ami utánozhatatlan és pótolhatatlan- az ABBA, akik mindent kiaknáztak és megmutattak ami belefér a POP-ROCK fogalmába (sohase lesz még két ilyen zenekar!). Rock terén belém ivódott a METALLICA-t, néha jól esik egy kis Nirvana, és elfeledett de általam nagyon tisztelt csapat, az EXTREME. Aztán kiegészült ez a klasszikus zenével. E téren a szimfonikus művek, illetve Chopin ami legjobban rólam szól. E műfajból eléggé szelektált és direkt az amit magamnak választottam. Szinte két kezemen meg tudom számolni azokat a műveket, zeneszerzőket melyek a legfontosabbak. Természetesen itt is minden stílusból egy-egy mű vagy zeneszerző. Amit viszont megemlítek mindenképp az Mozart: Requiem, Musszorgszkij: Egy éj a kopár hegyen, Carl Orff: Carmina Burana és Richard Srtaus szimfonikus művei. De bizonyos határon túl nem mozdul ki a klasszikus zene, ezért ma sok-sok zenekarral és zeneszerzővel, előadóval egészül ki a zenei ízlésem. Nagyon szeretem a filmzenéket, főleg John Williams műveit (Harry Potter, Star Wars, E.T,  Cápa, Superman,  Armageddon stb...)
Szeretem a különleges és jó zenéket. Így talán nem meglepő, hogy egy kicsit könnyedebb műfajokra evezve nagy űrt tölt be a zenei világban és bennem is az alábbi néhány zenekar:
Kell említenem a Pink Floyd-ot? :-) Minden idők legpszichedelikusabb Rock-csapata. Deep Forest, francia duó (akiket kiegészít sok-sok közreműködő, pl. akár Sebestyén Márta is). Világzene legegyedibb tálalásban. Andreas Vollenweider, aki Őt nem ismeri, házi feladat megvenni a Book Of Roses c. lemezét!!! Hallgasd meg és megtudod mit jelent "az élet képei hangokban kifejezve". A történet röviden: Egy kisgyerek felszökik a poros padlásra és a baglyok,  galambok és kosz mellett talál egy mesekönyvet. Egy hatalmas nagyot. Leül és ezt lapozgatja. És felidéződnek benne emlékképek, történeket, mesék, álmok. Egyedülálló!  Én szeretem a Trance Opera nevű csapatot, -akikről egyébként nagyon keveset tudok, de azt igen, hogy azoknak tudnám ajánlani akik Trance és Techno stílusban nagyon igényesen felturbózott átiratokban szeretne hallgatni operákat és áriákat, örökzöldeket, neves tenorok, szopránok előadásában! Ez is egyedülálló! Mike Oldfield, a már nem túl fiatal, de nagyon lendületes és folyton megújulni kész "nagy gyerek" akinek a kezébe gitáron kívül szinte bármilyen hangszert tehetünk. A tökéletes zenei montázs-szerkesztés. Erről sem lehet leszokni! ENIGMA. Na itt egy pillanatra meg kell állnom, mert megint egy akkora lyukat tömtünk be a zenei műfajok között, ami után meg kell szusszannunk. Minden zenekart, zeneszerzőt másért szeret az ember. Mindegyiktől mást tanul, kap a hallgató. Ezért szeretheti mindegyiket a legjobban. Az Enigmától a tökéletes hangzást lehet és érdemes megtanulni. A  "zenei kép és mondanivaló ideális összhangja". Így jellemezhetném néhány szóban.
Sorolhatnám még tovább a pótolhatatlan zenei csemegéket...


"vannak olyan jegyek a zeneszámokban, amelyek más hasonló művekre emlékeztetnek... Jean Michel Jarre: Mágneses mezőit találtam meg a Vadászatban, egy másik szám pedig a The emigrant-ra emlékeztet."
Kétségtelen, hogy visszakacsintgatnak hangképek a múltból. Amit mondasz az érdekes számomra. Mindig érdeklődve hallgatom újra a dalokat, hogy úgy érezhessek, mint a hallgatója. Amikor az általad említett dalok születtek, nem konkrétan azokra a dalokra gondoltam, amiket mondasz, ugyanakkor néhány esetben konkrétam ugyanazt a hangulatot, hangzást akartam elérni. Nem sok ilyen van, de ezeket most megosztom!
Jean Michel Jarre munkásságában számomra az egyik legmegdöbbentőbb album, a CHRONOLOGIE (1993). Sosem gondoltam volna, hogy ezt a könnyedséget megengedi magának a mester. Ezen a lemezen a 4. tétel az ami hangulatában, lendületében megindította annak idején a Vadászat-ot azaz az erdőzsongás 8. tételét. Érdemes összevetned. A másik konkrét olyan dal ami valami hatására született, az a Hullámok. Ez pedig az Oxygene 11. (1997). Most ahogy szóbahoztad a Mágneses mezőket, ha nagyon akarnám, akkor a Motorcsónakkal asszociálnám. Abban is volt némi szándékosság, de az már elrugaszkodottabb. Ami viszont egyértelműen arra akart visszautalni, mint ami az őse, az a Vízi Zene nyitánya. Ugyanis ezzel szándékosan az Oxygene nyitánya előtt hajtok fejet, azért is mert azzal kezdődött az elektromos zene, és számomra pedig a Vízi zenével. A korábbi műveim inkább avantgárd zenei montázsok voltak, mint sem dallamvilágában és harmóniájában kiegyensúlyozott alkotások. Az "Emigrant"-tal nem tudom melyik dalra gondoltál, de nagyon érdekelne, ugyanis azt nagyon szeretem! Érdekes, hogy gyakran hallom az asszociációkat a 97-99 közötti zenéimre Jean Michel Jarre műveivel, pedig számomra Mike Oldfield például zeneszerkesztésileg sokkal nagyobb hatással volt! Vagy ENIGMA. Innen kezdve pedig a "Noé bárkája" talán különösebb magyarázatot nem is érdemel. Ha egy zenekar elsőként használ egy hangszínt, vagy ritmust onnan kezdve örökre az övé marad és azt mondják az az övé. Pedig lehet ugyanazt nagyon más köntösben is tálalni! Hangszínekben ezért mondhatják, hogy Jarre-os vagyok, és a Noé-ra pedig, hogy Enigmás. Amúgy pedig legalább ugyanennyi van bennem Ennio Morricone vagy akár az Omega zenei gondolatvilágából, hangzásából... Szóval gyakorlatilag teljesen feleslegesnek tartom összehasonlítani, mi mire hasonlít, mert akkor már a klasszikus zenénél, de főleg a mai zenéknél lenne mit mihez vetnünk. Főleg mióta megjelent a REASON nevű szoftver, mely olyannyira sablonossá tette a könnyűzenei ipart, hogy gyakorlatilag mindenhol az szól, csak kicsit másképp. Na az ilyen zenéket tartom inkább érdekesnek, mint kreatívnak, de azért sokat szeretek közülük (pl. ATB).


"...hosszútávon kitartással bármit el lehet érni - szóval HAJRÁ!"
Nem érzem úgy, hogy nem értem volna el, amit akarok. Ha viszont a sztáripar gépezetébe belekerültem volna, a producerek biztosan úgy éreznék. És akkor kezdődne a rabszolgamunka. Na én pont azt nem szeretném. Amit teszek, azért teszem, mert pont úgy esik jól. Pont annyi, és annyira. Legalábbis nekem. Azt pedig örök életemben jó érzéssel vettem, hogy többet vártak volna belőlem. Ez kb. olyan, mint egy jó film; az ember mindig várja a folytatást. Addig jó, amíg várja.


-Mennyire változtatja meg hétköznapi életed, hogy ilyen aktív közéleti személy lettél Bonyhádon és környékén, hiszen mondhatjuk, ha valami minőségi megmozdulás történik, akkor természetes, hogy Te közreműködsz valamivel...?
-...Hogy mennyire aktív az valójában nem is látszik, és hogy közéleti azt csak abból veszem észre, hogy mondják rám, de valójában én úgy érzem, hogy csak azt teszem ami a szakmám, hobbim és az életem. ZENÉLEK :-) Mivel különböző műfajokban is szívesen kipróbálom magam így akár zongorakisérőként, avagy csak háttérszereplőként is gyakran felbukkanok itt-ott. Mint mondtam a zene, a zeneszerzés az életem, így ez szerintem egyáltalán nem kell meglepő legyen. Szerintem az lenne az ideális, ha mindenki a saját szakmájában ugyanennyire megtalálná önmagát, és ha valaki azt csinálja ami a feladata és olyan minőségben, mint azt kell. (Állítólag elég maximalista vagyok.) ... Amúgy ott van a hiba, hogy  sajnos sok helyen olyan emberek ülnek akik "nem arra vannak kitalálva"... És pont Nekik van mindig a legnagyobb hangjuk. Pedig a szakértelem az alázattal kezdődik! Egyszerűen csak tudni kell megalázkodni, a szaktársak de elsődlegesen a szakma előtt, így maradhat természetes és mindig épületes az ember.
...és ez a közéletiség mennyire változtat meg? Semennyire. Olyan értelemben biztos nem ahogy a kérdés szól. Sőt ilyen kis városban ez inkább hátrány, mert egyből féltékenyei, ellenségei is akadnak az embernek. Szerencsére akik valóban értenek a zenéhez és közelebbről ismernek engem, és azt amit és ahogyan csinálom, elismeréssel szólnak. És ezt nem Bonyhád szinten várom és nem is ott kapom :-) Na de én nem is a közvéleményért csinálom amit csinálok. Aki akar az eljön a koncertre vagy beteszi a CD-met és jól érzi magát, és általában aki nem volt ott -sőt gyakran még a CD-t sem hallotta!- biztosan van megjegyzése :-)


-Milyennek értékeled a 2002-es karácsonyi koncertet?
-Technikailag és zeneileg talán az egyik legjobban sikerült koncertünk volt, a közönség illetve a hangulat szempontjából pedig csak egyik Simontornyai (2000. aug. 9.) tudta lepipálni, tehát tulajdonképpen elégedett lehetek.


-Miért változik folyamatosan a csapat akik a hátterét adják az egész produkciónak?
-Alapvetően nem változik. Az aktív tagok kezdettől fogva ugyanazok, az egyéb közreműködők pedig néha kényszerből, néha meg szükségből lettek mások. És a hangszercsoportokat tekintve is mindig más-más mennyiségű közreműködőre van szükség. Amíg a MILLENNIUMot annyi zenészre írtam ahányat össze tudtam szedni, úgy az egyéb koncerteken, a különböző műsorokban annyi közreműködő volt amennyit maga a produkció megkívánt.


-Miért nem lehet tudni (külsődet tekinte), hogy éppen milyen stílusban, fazonban bukkansz fel? Miért jó az egyszer hosszú rocker haj, máskor a hófehér tüske, vagy akár a kopasz?
Nem vagyok sem számító, sem "műmájer". Semmi tervszerűség, vagy elszántság nincs benne, hacsak nem az, hogy saját magam tegyem próbára. Az, hogy kezdetben hosszú hajam volt és öltözetemet tekintve inkább népművész voltam mint zenész, majd később a rövidebb fazonokkal és stílusokkal játszottam, nem más, mint ahogy egy hanggal lehet a zongorán bánni! Számtalan féle funkciót betölt egy ugyanazon "C" hang a billyntyűzeten! De az a C hang mindig C hang marad! Mindannyiunkban is megvan a sokszínűség, csak van aki nem meri és vannak akik nem akarják felvállalni!
De!: Gyakran háborított fel az emberek gondolkodása, értékrendje és ítélőképessége. Borzasztóan rosszul viselem az előítéleteket dolgokról, emberekről, helyzetekről. Nekem elég volt néha egy megalapozatlan, üres megjegyzés (például a hosszú hajú, lógó ruhás emberekről) hogy bebizonyítsam "az ész a fontos nem a haj" és áldozzak három évet az életemből, hogy hosszú hajam legyen...


-Mi a véleményed a valóság show-król? Igaz hogy Te is jelentkeztél a BB2-be?
Igaz. Mivel nagyon nagy rajongója voltam az első epizódnak. Még közönségként is ott voltam a stúdióban. Innen jött az ötlet, hogy jelentkezzem a másodikba, ami jól is indult! Az utolsó 100 jelölten belül voltam. Szóval már túl az orvosi vizsgálaton, a kamerapróbán. De nagyon-nagyon örülök (most már), hogy nem kerültem be! Először azt gondoltam, hogy ez tutti-buli, de amikor már tudtam, hogy semmi más ez csak egy üzleti gépezet ahol a "dobozban lévő állatok" statisztái a bentlakók, nagyon megcsömörödtem tőle. Mivel manipulálják mind a szavazási eredményeket, mind pedig a bent lévők viselkedését a "vezető TV-csatornák nézettsége érdekében" , különösen unszimpatikussá vált ami a produkciók körül történnek. (Ezt mindkét műsorra értem!) Arról meg nem is beszélve, hogy amíg az első széria ment, még izgalmas volt, így beszédtéma is volt mindenhol, most már csak nevetséges és unalmas, negatív visszhangoktól zengő műsor(ok) lett(ek). Szóval szívesebben nézegetem az akváriumomat, ahol értelmesebb és őszintébb, manipulációtól mentes valóságsót láthatok!


"Nem találtam a honlapon link-ajánlót! Általában szoktak berakni ilyet a honpagekre. Szerintem sokat elárulna a honlap gazdájáról, ha felrakna pár ilyen ajánlást, olyan oldalakra gondolok, melyeket gyakran látogat...persze csak ha vannak ilyenek! Elsősorban zenei oldalakra gondolok itt!:-)"
...Számos hivatkozás található a Főoldalon a kedvenceim neve alatt, de néhány linket itt is kiemelek:
Kövi Szabolcs oldala: http://www.koviszabolcs.hu/
Mike Oldfield oldala: http://www.mikeoldfield.com/
Jean Michel Jarre oldala: http://www.jeanmicheljarre.com/


-Minden rajongói levélre válaszolsz?
Aranyos ez a kérdés, köszi! :-) Igen, válaszolok. De azt el kell mondanom, hogy semmivel sincs több barátom, vagy nem kapok több "rajongoi" levelet, mint bárki más aki másként él, mást csinál.


-Szívesen látnék fotókat gyerekkorodról megoldható lenne?
Hamarosan egy teljesen átfogó fotóalbum is található lesz!